A TRIALOG EGYÜTTMŰKÖDÉS ANYAGA
Létavértesi Közösségfejlesztési Folyamat eddigi tapasztalatai - I. rész.
Kik vagyunk?
A Trialóg együttműködés három egyesület (ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület – Debrecen, Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület – Miskolc, Közös Nevező Egyesület – Nyíregyháza) kezdeményezésére jött létre és működik hálózatként 2007. január óta, melyhez később csatlakozott a „FOGADÓ” Észak-Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület (FÉSZAK).
• Működési területünk két régió: Észak-Magyarország és Észak-Alföld.
• Célunk társadalomfejlesztési programok megvalósítása, középpontban a közösségfejlesztéssel.
Tevékenységeink, szolgáltatásaink
• Társadalomfejlesztési programok, folyamatok*, melynek során közösségi problémaazonosítás, feltárás, megoldás tervezése, megvalósításának támogatása, utánkövetés történik.
• Speciális közösségfejlesztő, közösségi munkamódszerek alkalmazása, mint pl. közösségi tervezés, közösségi média (nyomtatott és elektronikus).
• Információgyűjtés és elemzés (kutatás).
• Tananyagok fejlesztése, képzések szervezése.
• Közösségi események lebonyolítása, vezetése, facilitálása.
(* helyi lakosság aktivizálása, hogy részt vegyen saját életében, problémái megoldásában; közösségi kommunikáció beindítása; teret adni, hogy az emberek találkozzanak és beszélgessenek; közösségi vezetők megtalálása; tevékenységek: pl. családi nap, gyermeknap, klubok, stb.)
Ügyfeleink, igénybevevőink
Települési közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek, humán szakmák dolgozói, intézményei, egyházak.
A közösségfejlesztésről
A közösségfejlesztés a települések, településrészek társadalomfejlesztését jelenti, amely a rendelkezésre álló erőforrások (természeti, gazdasági, emberi) felhasználásával egy tudatos, megtervezett folyamat során a helyi emberek bevonásával történik. Célja, hogy erősítse a társadalmi részvételt, az embereket elkötelezetté tegye a helyi ügyek iránt, képesek legyenek lakókörnyezetük változtatásáért cselekvéseket megtervezni és lebonyolítani. A célkitűzések között szerepel a közösségek erősítése, az élet minőségének javítása, és minden egyén és közösség számára egyenlő esély biztosítása ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek. A közösségfejlesztés önmagában strukturális válságokat nem képes kezelni, de hozzájáruló szakmaként segít a problémák kezelésében és megoldásában.
Hogyan kerültünk Létavértesre és mit teszünk itt?
Szakmai és személyes kapcsolataink révén kerültünk Létavértesre. Évekkel ezelőtt felmerült a gondolat, Létavértesen is indítani kellene egy közösségfejlesztési folyamatot, melynek szorgalmazója Erdei Gábor, a Debreceni Egyetem oktatója volt. Egy nyertes Nemzeti Civil Alapprogram pályázat eredményeképpen 2010 őszén hozzákezdhettünk az előkészületekhez. Októberben felkerestük Menyhárt Károly polgármester urat
2011. január 17-19. majd február 23-25. között, az együttműködésben részt vevő egyesületek munkatársai és önkéntesei, kiegészülve a Debreceni Egyetem hallgatóival, összesen tizenhárman, interjúkat készítettünk az intézmények, szervezetek vezetőivel, a város véleményformálóival, aktív lakosainak egy részével. Összesen hetven interjú készítésére került sor. Nyilván, a kétszer három nap alatt nem tudtunk eljutni mindenkihez, akihez szerettünk volna, de az elkövetkező hónapokban mindenkinek, aki részt szeretne venni a közösség ügyeinek alakításában, lehetősége lesz bekapcsolódni az elindult folyamatba, a közösségi beszélgetésekbe, a tervezésekbe és a cselekvésekbe egyaránt.
Célunk a lakosság aktivizálása, majd az értékek, a lehetőségek, a problémák felismerésével és nyilvánossá tételével a közösségben megfogalmazódó feladatok tervezése és közösségi megoldások elindítása. A folyamat során alternatívákat dolgozunk ki a helyi lakossággal közösen és a közösség értékeire építve együtt keressük a megoldásokat. A folyamat végére képessé tesszük az embereket arra, hogy saját maguk megtalálják az erőforrásaikat és azokra építve oldják meg a problémáikat.
Az interjúk tapasztalatai
„Idegenek jöttek hozzám, és megkérdezték, hogy mit gondolok Létavértesről, és meg is hallgattak. Megtisztelve éreztem magam.”
Az alább olvasható megállapításokat a létavértesi emberek mondták el, azokhoz semmit nem tettünk hozzá és nem vettünk el, csupán kerek mondatokká formáltuk és csoportosítottuk.
Értékek
TERMÉSZETI
- A település jó helyen, a határ mentén, Debrecen közelében, tájvédelmi területen, nyugodt környezetben helyezkedik el.
- Sokféle táj találkozik: a nyírségi homok, a hajdúsági löszhát, a sárrét, ami biztosítja a változatos hasznosítását a területeknek. Szántók, ligetes erdők és szőlők váltakoznak a település határában.
· A táj adottságai és a település emlékei (Cserekert, Kopaszdomb, Vízivágóhíd, védett pajtasor, Átok-dűlő, halastó, termálvíz, szőlőskert, Irinyi Arborétum) tovább emelik a város értékét.
· A települést jó minőségű földek veszik körül, ami ideális a minőségi torma termesztéséhez.
· Létavértes települési adottságai lehetővé teszik a jó erdőgazdálkodást, valamint a városon belüli zöld övezetek kialakítását fásítással, virágosítással.
RÉGMÚLT
· A város hagyományai, történelmi múltja még ma is hatással van az ott lakók életére, pl. szőlészeti, földművelési hagyományok, tanyai szokások, népdalok. · Megfontoltan működő, zárt családok jellemezték régen a települést, ám mégis erős volt a szomszédok között a kapcsolat, ezt bizonyítja az is, hogy kalákában építkeztek.
· Akkoriban a cigányság nagy része a feketevonat segítségével jutott el a munkahelyére, a helyben maradók pedig csordás, kondás munkát tudtak vállalni.
· A város otthont nyújtott több neves embernek is, pl. az Irinyi családnak, akik síremléke még most is megtalálható a városban, és Josif Vulcannak, Peremartoni Nagy Móricnak (festő) is.
· Gyermektábor is volt a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
EMBERI
· Létavértésre jellemző, hogy a helyiek erős identitástudattal rendelkeznek, a közösség befogadó, segítőkész, bizalmas viszonyban állnak egymással a szomszédok, figyelnek egymásra.
·
A kis érdekközösségek, pl. mezőgazdászok, sportolók is összetartanak.
· A létaiakat szorgalmasnak, míg a vértesieket nyíltszívűeknek írták le a helyiek, akik szeretik a munkát, beleértve a kisebbséget is.
· Az óvodáskorú gyerekek szülei rendkívül gondoskodóak.
· Sok civil szervezet van a településen (Szőlősgazdák Egyesülete, Létavértesért Alapítvány, Román Egyesület), akik együttműködnek egymással, az iskolákkal és az egyházakkal is, még határon átnyúló kapcsolatokkal is rendelkeznek.
· Az egyházak, az iskolák és a vértesi intézmények is együttműködnek, de az egyházak között egy egészséges rivalizálás is folyik.
· A Barta Alapítvány együttműködik a nyugdíjasklubbal.
· Új egyházi tisztségviselők jelentek meg, akik lendületet vittek a hitéletbe.
· Az egyházak sok szolgáltatást nyújtanak a híveknek, pl. népdalkör, énekkar, kirándulás, étkeztetés, házi betegápolás.
· Az emberek ragaszkodnak az egyházakhoz, a görög katolikus hívő közösség igen aktívnak mondható.
· A település sportélete mozgalmas.
· A régmúltban gyökeredző mezőgazdasági tudással rendelkeznek a helyiek, emellett szeretnek tanulni, és sokan kezdenek vállalkozásba is, aki megteheti, az több lábon áll; vállalkozik, munkahelyet teremt, és el tud valamit érni, ebből kifolyólag a településen nincs szegénység.
· A vállalkozók közül Huszti Sándor sok embert foglalkoztat.
· A szakmunkás végzettséggel rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni.
· A helyiek büszkék Szabó Lászlóra és Jenei Sanyi bácsi festőművészre.
· Csillagközben volt közösségi kezdeményezés: pályáztak a járdára, árkot ástak, szemetet szedtek, közösen főztek a Vekeri tónál.
· Volt szemétszedés a vasútnál, és a Tisza telepet rendbe tették.
INFRASTRUKTURÁLIS
· A településen élők elégedettek a közlekedéssel, az orvosi ellátással, a közbiztonsággal, a házi segítségnyújtással, a szociális ellátásokkal és a közmunka programmal is.
· Az önkormányzat, mint foglalkoztató sok embernek ad munkát.
· A helyiek megfogalmazása szerint „minden van itt”, kiemelték a Piremon Lovas tanyát, az újságot, az uszodát, a nyugdíjasklubot, a Vértesi Ifjúsági Klubot, a lakóparkot, a piacot, az internetes fórumot, az óvodát, az iskolát, a rendőrséget, a tűzoltóságot, a mentőállomást, a könyvtárat és a kézilabdapályát.
· Sok fejlesztés indult a településen, pl.: a bánki utat felújították, épül a Járóbeteg Szakellátó és a wellness, illetve a temetői részeket is rehabilitálták.
· Van lehetőség kikapcsolódásra, a kulturális élet jó a településen, rengeteg féle rendezvény közül választhatnak a helyiek: Művelődési Ház programjai (nótaest, színház, citerakör), a különböző települési, óvodai, iskolai programok, a nyári táborok, teljesítmény túraversenyek, Múzeumok Éjszakája, és a Léta Fit Sport Egyesület által létrehozott 5 új túravonal.
Problémák
ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK
· Elöregedés.
· Hiába saját az erdő, ennek ellenére a fakivágáshoz engedélyt kell kérni.
· Nincs munkalehetőség.
· A roma lakosság elszegényedésének problémái: nem megfelelő iskolai végzettség, szakmai tudásuk elavult, státuszcsökkenés, munkanélküliség
· Nem mennek el dolgozni a roma emberek, segélyfüggőség alakult ki
· A bürokrácia megnehezíti az ügyek intézését minden szinten.
· Ha Debrecenbe megy dolgozni az ember, nem fizetik a bérletét.
· Kevés a nyugdíj, a fizetés.
· Uzsora.
· Határ menti település, de nem kapnak annyi támogatást.
· A lakások eladhatatlanok.
· A szocpolt bizonyos vállalkozók a maguk hasznára hajtják.
· Szűkülnek az önkormányzati keretek.
· Kevés a fiatal.
· Mindenhez tőke szükséges.
· Megkeseredettek az emberek, kilátástalannak látják helyzetüket.
· Unióhoz való csatlakozás.
· Sok a rokkantnyugdíjas.
· Sok ház eladó, és nincs rá kereslet.
KÖZÖSSÉGBEN REJLŐ PROBLÉMÁK
· Léta és Vértes közötti identitásbeli különbségek vannak.
· Léta és Vértes között az ellentétek vallási alapúak.
· Nincs magyarságtudat.
· Rossz a közbiztonság, sok a lopás.
· Elköltöznek az emberek.
· Magas a horgász egyesület tagsági díja. A horgász egyesület nem tesz semmit annak érdekében, hogy visszaszerezze a tavat.
· Bizalmatlanok egymással az emberek, elidegenedtek egymástól, magányosak, passzívak és irigyek. A közösségek befelé zártak, ilyen az önkormányzat is.
· „Régen jól működő egyesületek voltak, melyek mára tartaléklángon égnek.”
· Létán a kocsma nem funkcionál közösségi térként.
· A helyi emberek nem látják a fejlődés útját.
· A civil szervezetek közötti kapcsolattartás nem megfelelő, nincs együttműködés az egyházak, a civilek és az intézmények között sem. Szükség lenne szervezőkre, akik köré tudnának gyűlni az emberek. Azonban az aktívak kiöregedtek.
· A helyi civil szervezetek kevés anyagi támogatást kapnak az önkormányzattól, kivéve a sportegyesületeket, ami külön sort kap a költségvetésben. Ennek következtében vetélkednek egymással a szervezetek.
· Kevesen járnak templomba- közösséget csak az egyházak adnak.
· Nem ismerik a fiatalok a helyi nevezetességeket, az iskolában ilyet nem tanítanak.
· A létavértesi cigányokkal nincs gond, csak a betelepültekkel.
· Nincs közösség Vértesen.
· „Itt régen élet volt, ma már csak irigység van.”· A lumpenréteg nő, ennek a rétegnek a munkára szoktatását nem lehet rövidtávon megoldani.
· A nyugdíjas klub más, mint régen.
· Nem mindenki megy egyesületi rendezvényekre, csak azok „akik számítanak.”
· A kisebbségi önkormányzat elnöke nem közvetíti a dolgokat, csak ígérget, de nem tartja be.
· A cigányság megosztott
· Az emberek csak a pénzbeli segítséget fogadják el a tanácsot nem.
· Nehéz összeszedni az embereket.
· Addig működik valami, amíg cserébe valamit felajánlanak.
· Ma már büntetés jár a kalákában építkezésért – ez visszaveti az emberi kapcsolatokat.
· Félnek összefogni az emberek.
· Kevés a vállalkozó szellemű ember.
· Vállalkozások nem jönnek el a közösségi beszélgetésre, amíg nem érdekük, amíg nincs belőle hasznuk.
· A szülők nem vesznek részt az iskolai programokon.
· Fiatal szülők bizonytalanok a nevelést illetően.
· Nincs olyan cél, amiért minden csoport megmozdulna.
· Az emberek félnek a többiek véleményétől.
· Az emberek nem hajlandóak az aktív cselekvésre, azt várják, hogy mindent készen kapjanak.
· A Létavértesi Román Kulturális Egyesület: üzlet az egész (több magyar van benne mint román).
· Vértes le akart válni Létáról.
· Nem érdekli az embereket a kultúra.
· A városnapok csak a vállalkozókról szólnak, általában segélyosztás után rendezik meg.
· Emberi passzivitás miatt a kezdeményezések abbamaradnak.
· Előítéletesek az emberek.
· Helyi emberek nem tehetik meg, hogy éttermi szolgáltatást igénybe vegyenek, ebben a helyi szokásoknak is szerepük van.
· Nem befogadó a közösség.
· A gyerekek nem folytatják a családi vállalkozásokat.
· „Ingyen senki nem csinál semmit”
· Az emberek mentalitása nem megfelelő.
· A vallás a ’60-as évekig mindent meghatározott.
· „Mindig ugyanazok az emberek vannak ott mindenhol.”
· A kistérségben az emberek egészségi állapota Létavértesen a legrosszabb.
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS
· Nincsenek olyan befektetések, amelyek munkalehetőséget biztosítanának a helyi lakosság számára.
· A halastó tulajdonviszonya rendezetlen, ezért nem megoldott a kezelése, a halak kipusztultak, így nincs hol horgászni.
· A Piremon lovas tanya kihasználatlan.
· Nem támogatják a helyi vállalkozókat, nem tőlük vásárolnak, nem ők kapják a helyi megbízásokat.
· Tönkrement a piac, nem tudják hová eladni a helyiek a megtermelt áruikat.
· Kihasználatlanok az épületek (pl: gyár).
· A képzett diplomások nem tudnak elhelyezkedni.
· Sok vállalkozó telephelye nem a településre van bejegyezve, így nem ide fizetik az adót.
· A mezőgazdaságon kívül más iparág nem fejlődik.
· A település terjeszkedése, fejlesztése nem jó irányba halad. Az új területek belvíz veszélyesek.
· A multi cégeket nem engedik be a településre a helyi vállalkozók.
· Beruházások feleslegesek, a jövőben nem lesz, aki igénybe vegye a szolgáltatásokat.
· A tó természetvédelmi terület, ezért nem tudnak vele mit tenni.
· Projektek megvalósításához nincs önerő, az önkormányzat sem tud segíteni.
A könyvben a helyi lakosok mellett, egyetemi és kutató intézmények szakértői is írtak értékes, új információkat hordozó tanulmányokat. A teljesség igénye nélkül, az alábbi témákról találnak írásokat: természeti környezet - természeti értékek (termálvíz hasznosítás lehetőségei, ivóvíztartó zóna jellemzése, szénhidrogén-készletekről, gyepvasérc), a gazdasági élet (a korábbi termelőszövetkezetekről, az 1990 előtti ipari és szolgáltató állami vállalatokról, majd az 1990 után megjelent agrár, ipari, és szolgáltató vállalkozásokról), az iskolák történetéről, a közművelődésről, a nagylétai és vértesi református és görög katolikus egyházakról, a közművelődésről, civil szervezetekről, a sport életről, valamint a legutóbbi évtizedek változásairól (városi szerepről és a határmenti fekvésből adódó sajátosságokról, a vasút virágzásáról és megszűnéséről).
A hit útjának első állomása lehet a konfirmáció, melyen hisszük és reméljük, hogy most konfirmált ifjaink is elindultak. Tegye az élő Isten élővé és hatóvá az Ő igéjét, üzeneteit a szívükben. Isten áldása kísérje életüket! Istentiszteletünkön megemlé-keztünk az 50 és 25 éve konfirmált testvéreinkről is. 
·
·
A Vértesi Református Egyházközség az ÉAOP 4. 1. 3/C- 2f-2010-0004 
