A TRIALOG EGYÜTTMŰKÖDÉS ANYAGA
Létavértesi Közösségfejlesztési Folyamat eddigi tapasztalatai - I. rész.

Kik vagyunk?
 
A Trialóg együttműködés három egyesület (ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület – Debrecen, Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület – Miskolc, Közös Nevező Egyesület – Nyíregyháza) kezdeményezésére jött létre és működik hálózatként 2007. január óta, melyhez később csatlakozott a „FOGADÓ” Észak-Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület (FÉSZAK).
 
          Működési területünk két régió: Észak-Magyarország és Észak-Alföld.
Célunk társadalomfejlesztési programok megvalósítása, középpontban a közösségfejlesztéssel.
 
Tevékenységeink, szolgáltatásaink
 
Társadalomfejlesztési programok, folyamatok*, melynek során közösségi problémaazonosítás, feltárás, megoldás tervezése, megvalósításának támogatása, utánkövetés történik.
          Speciális közösségfejlesztő, közösségi munkamódszerek alkalmazása, mint pl. közösségi tervezés, közösségi média (nyomtatott és elektronikus).
          Információgyűjtés és elemzés (kutatás).
          Tananyagok fejlesztése, képzések szervezése.
          Közösségi események lebonyolítása, vezetése, facilitálása.
(* helyi lakosság aktivizálása, hogy részt vegyen saját életében, problémái megoldásában; közösségi kommunikáció beindítása; teret adni, hogy az emberek találkozzanak és beszélgessenek; közösségi vezetők megtalálása; tevékenységek: pl. családi nap, gyermeknap, klubok, stb.)
 
 
Ügyfeleink, igénybevevőink
 
Települési közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek, humán szakmák dolgozói, intézményei, egyházak.
 
A közösségfejlesztésről
 
A közösségfejlesztés a települések, településrészek társadalomfejlesztését jelenti, amely a rendelkezésre álló erőforrások (természeti, gazdasági, emberi) felhasználásával egy tudatos, megtervezett folyamat során a helyi emberek bevonásával történik. Célja, hogy erősítse a társadalmi részvételt, az embereket elkötelezetté tegye a helyi ügyek iránt, képesek legyenek lakókörnyezetük változtatásáért cselekvéseket megtervezni és lebonyolítani. A célkitűzések között szerepel a közösségek erősítése, az élet minőségének javítása, és minden egyén és közösség számára egyenlő esély biztosítása ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek. A közösségfejlesztés önmagában strukturális válságokat nem képes kezelni, de hozzájáruló szakmaként segít a problémák kezelésében és megoldásában.
 
Hogyan kerültünk Létavértesre és mit teszünk itt?
 
Szakmai és személyes kapcsolataink révén kerültünk Létavértesre. Évekkel ezelőtt felmerült a gondolat, Létavértesen is indítani kellene egy közösségfejlesztési folyamatot, melynek szorgalmazója Erdei Gábor, a Debreceni Egyetem oktatója volt. Egy nyertes Nemzeti Civil Alapprogram pályázat eredményeképpen 2010 őszén hozzákezdhettünk az előkészületekhez. Októberben felkerestük Menyhárt Károly polgármester urat
2011. január 17-19. majd február 23-25. között, az együttműködésben részt vevő egyesületek munkatársai és önkéntesei, kiegészülve a Debreceni Egyetem hallgatóival, összesen tizenhárman, interjúkat készítettünk az intézmények, szervezetek vezetőivel, a város véleményformálóival, aktív lakosainak egy részével. Összesen hetven interjú készítésére került sor. Nyilván, a kétszer három nap alatt nem tudtunk eljutni mindenkihez, akihez szerettünk volna, de az elkövetkező hónapokban mindenkinek, aki részt szeretne venni a közösség ügyeinek alakításában, lehetősége lesz bekapcsolódni az elindult folyamatba, a közösségi beszélgetésekbe, a tervezésekbe és a cselekvésekbe egyaránt.
Célunk a lakosság aktivizálása, majd az értékek, a lehetőségek, a problémák felismerésével és nyilvánossá tételével a közösségben megfogalmazódó feladatok tervezése és közösségi megoldások elindítása. A folyamat során alternatívákat dolgozunk ki a helyi lakossággal közösen és a közösség értékeire építve együtt keressük a megoldásokat. A folyamat végére képessé tesszük az embereket arra, hogy saját maguk megtalálják az erőforrásaikat és azokra építve oldják meg a problémáikat.
 
Az interjúk tapasztalatai
 
„Idegenek jöttek hozzám, és megkérdezték, hogy mit gondolok Létavértesről, és meg is hallgattak. Megtisztelve éreztem magam.”
 
Az alább olvasható megállapításokat a létavértesi emberek mondták el, azokhoz semmit nem tettünk hozzá és nem vettünk el, csupán kerek mondatokká formáltuk és csoportosítottuk.
 
Értékek
 
TERMÉSZETI
  • A település jó helyen, a határ mentén, Debrecen közelében, tájvédelmi területen, nyugodt környezetben helyezkedik el.
  • Sokféle táj találkozik: a nyírségi homok, a hajdúsági löszhát, a sárrét, ami biztosítja a változatos hasznosítását a területeknek. Szántók, ligetes erdők és szőlők váltakoznak a település határában.
·         A táj adottságai és a település emlékei (Cserekert, Kopaszdomb, Vízivágóhíd, védett pajtasor, Átok-dűlő, halastó, termálvíz, szőlőskert, Irinyi Arborétum) tovább emelik a város értékét.
·         A települést jó minőségű földek veszik körül, ami ideális a minőségi torma termesztéséhez.
·         Létavértes települési adottságai lehetővé teszik a jó erdőgazdálkodást, valamint a városon belüli zöld övezetek kialakítását fásítással, virágosítással.
 
RÉGMÚLT
·         A város hagyományai, történelmi múltja még ma is hatással van az ott lakók életére, pl. szőlészeti, földművelési hagyományok, tanyai szokások, népdalok.
·         Megfontoltan működő, zárt családok jellemezték régen a települést, ám mégis erős volt a szomszédok között a kapcsolat, ezt bizonyítja az is, hogy kalákában építkeztek.
·         Akkoriban a cigányság nagy része a feketevonat segítségével jutott el a munkahelyére, a helyben maradók pedig csordás, kondás munkát tudtak vállalni.
·         A város otthont nyújtott több neves embernek is, pl. az Irinyi családnak, akik síremléke még most is megtalálható a városban, és Josif Vulcannak, Peremartoni Nagy Móricnak (festő) is.
·         Gyermektábor is volt a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
 
EMBERI
 
·         Létavértésre jellemző, hogy a helyiek erős identitástudattal rendelkeznek, a közösség befogadó, segítőkész, bizalmas viszonyban állnak egymással a szomszédok, figyelnek egymásra.
·   
 
 
      A kis érdekközösségek, pl. mezőgazdászok, sportolók is összetartanak.
·         A létaiakat szorgalmasnak, míg a vértesieket nyíltszívűeknek írták le a helyiek, akik szeretik a munkát, beleértve a kisebbséget is.
·         Az óvodáskorú gyerekek szülei rendkívül gondoskodóak.
·         Sok civil szervezet van a településen (Szőlősgazdák Egyesülete, Létavértesért Alapítvány, Román Egyesület), akik együttműködnek egymással, az iskolákkal és az egyházakkal is, még határon átnyúló kapcsolatokkal is rendelkeznek.
·         Az egyházak, az iskolák és a vértesi intézmények is együttműködnek, de az egyházak között egy egészséges rivalizálás is folyik.
·         A Barta Alapítvány együttműködik a nyugdíjasklubbal.
·         Új egyházi tisztségviselők jelentek meg, akik lendületet vittek a hitéletbe.
·         Az egyházak sok szolgáltatást nyújtanak a híveknek, pl. népdalkör, énekkar, kirándulás, étkeztetés, házi betegápolás.
·         Az emberek ragaszkodnak az egyházakhoz, a görög katolikus hívő közösség igen aktívnak mondható.
·         A település sportélete mozgalmas.
·         A régmúltban gyökeredző mezőgazdasági tudással rendelkeznek a helyiek, emellett szeretnek tanulni, és sokan kezdenek vállalkozásba is, aki megteheti, az több lábon áll; vállalkozik, munkahelyet teremt, és el tud valamit érni, ebből kifolyólag a településen nincs szegénység.
·         A vállalkozók közül Huszti Sándor sok embert foglalkoztat.
·         A szakmunkás végzettséggel rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni.
·         A helyiek büszkék Szabó Lászlóra és Jenei Sanyi bácsi festőművészre.
·         Csillagközben volt közösségi kezdeményezés: pályáztak a járdára, árkot ástak, szemetet szedtek, közösen főztek a Vekeri tónál.
·         Volt szemétszedés a vasútnál, és a Tisza telepet rendbe tették.
 
INFRASTRUKTURÁLIS
 
·         A településen élők elégedettek a közlekedéssel, az orvosi ellátással, a közbiztonsággal, a házi segítségnyújtással, a szociális ellátásokkal és a közmunka programmal is.
·         Az önkormányzat, mint foglalkoztató sok embernek ad munkát.
·         A helyiek megfogalmazása szerint „minden van itt”, kiemelték a Piremon Lovas tanyát, az újságot, az uszodát, a nyugdíjasklubot, a Vértesi Ifjúsági Klubot, a lakóparkot, a piacot, az internetes fórumot, az óvodát, az iskolát, a rendőrséget, a tűzoltóságot, a mentőállomást, a könyvtárat és a kézilabdapályát.
·         Sok fejlesztés indult a településen, pl.: a bánki utat felújították, épül a Járóbeteg Szakellátó és a wellness, illetve a temetői részeket is rehabilitálták.
·         Van lehetőség kikapcsolódásra, a kulturális élet jó a településen, rengeteg féle rendezvény közül választhatnak a helyiek: Művelődési Ház programjai (nótaest, színház, citerakör), a különböző települési, óvodai, iskolai programok, a nyári táborok, teljesítmény túraversenyek, Múzeumok Éjszakája, és a Léta Fit Sport Egyesület által létrehozott 5 új túravonal.
 
 
Problémák
 
ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK
·         Elöregedés.
·         Hiába saját az erdő, ennek ellenére a fakivágáshoz engedélyt kell kérni.
·         Nincs munkalehetőség.
·         A roma lakosság elszegényedésének problémái: nem megfelelő iskolai végzettség, szakmai tudásuk elavult, státuszcsökkenés, munkanélküliség
·         Nem mennek el dolgozni a roma emberek, segélyfüggőség alakult ki
·         A bürokrácia megnehezíti az ügyek intézését minden szinten.
·         Ha Debrecenbe megy dolgozni az ember, nem fizetik a bérletét.
·         Kevés a nyugdíj, a fizetés.
·         Uzsora.
·         Határ menti település, de nem kapnak annyi támogatást.
·         A lakások eladhatatlanok.
·         A szocpolt bizonyos vállalkozók a maguk hasznára hajtják.
·         Szűkülnek az önkormányzati keretek.
·         Kevés a fiatal.
·         Mindenhez tőke szükséges.
·         Megkeseredettek az emberek, kilátástalannak látják helyzetüket.
·         Unióhoz való csatlakozás.
·         Sok a rokkantnyugdíjas.
·         Sok ház eladó, és nincs rá kereslet.
 
KÖZÖSSÉGBEN REJLŐ PROBLÉMÁK
·         Léta és Vértes közötti identitásbeli különbségek vannak.
·         Léta és Vértes között az ellentétek vallási alapúak.
·         Nincs magyarságtudat.
·         Rossz a közbiztonság, sok a lopás.
·         Elköltöznek az emberek.
·         Magas a horgász egyesület tagsági díja. A horgász egyesület nem tesz semmit annak érdekében, hogy visszaszerezze a tavat.
·         Bizalmatlanok egymással az emberek, elidegenedtek egymástól, magányosak, passzívak és irigyek. A közösségek befelé zártak, ilyen az önkormányzat is.
·         „Régen jól működő egyesületek voltak, melyek mára tartaléklángon égnek.”
·         Létán a kocsma nem funkcionál közösségi térként.
·         A helyi emberek nem látják a fejlődés útját.
·         A civil szervezetek közötti kapcsolattartás nem megfelelő, nincs együttműködés az egyházak, a civilek és az intézmények között sem. Szükség lenne szervezőkre, akik köré tudnának gyűlni az emberek. Azonban az aktívak kiöregedtek.
·         A helyi civil szervezetek kevés anyagi támogatást kapnak az önkormányzattól, kivéve a sportegyesületeket, ami külön sort kap a költségvetésben. Ennek következtében vetélkednek egymással a szervezetek.
·         Kevesen járnak templomba- közösséget csak az egyházak adnak.
·         Nem ismerik a fiatalok a helyi nevezetességeket, az iskolában ilyet nem tanítanak.
·         A létavértesi cigányokkal nincs gond, csak a betelepültekkel.
·         Nincs közösség Vértesen.
·         „Itt régen élet volt, ma már csak irigység van.”
·         A lumpenréteg nő, ennek a rétegnek a munkára szoktatását nem lehet rövidtávon megoldani.
·         A nyugdíjas klub más, mint régen.
·         Nem mindenki megy egyesületi rendezvényekre, csak azok „akik számítanak.”
·         A kisebbségi önkormányzat elnöke nem közvetíti a dolgokat, csak ígérget, de nem tartja be.
·         A cigányság megosztott
·         Az emberek csak a pénzbeli segítséget fogadják el a tanácsot nem.
·         Nehéz összeszedni az embereket.
·         Addig működik valami, amíg cserébe valamit felajánlanak.
·         Ma már büntetés jár a kalákában építkezésért – ez visszaveti az emberi kapcsolatokat.
·         Félnek összefogni az emberek.
·         Kevés a vállalkozó szellemű ember. 
·         Vállalkozások nem jönnek el a közösségi beszélgetésre, amíg nem érdekük, amíg nincs belőle hasznuk.
·         A szülők nem vesznek részt az iskolai programokon.
·         Fiatal szülők bizonytalanok a nevelést illetően.
·         Nincs olyan cél, amiért minden csoport megmozdulna.
 
·         Az emberek félnek a többiek véleményétől.
·         Az emberek nem hajlandóak az aktív cselekvésre, azt várják, hogy mindent készen kapjanak.
·         A Létavértesi Román Kulturális Egyesület: üzlet az egész (több magyar van benne mint román).
·         Vértes le akart válni Létáról.
·         Nem érdekli az embereket a kultúra.
·         A városnapok csak a vállalkozókról szólnak, általában segélyosztás után rendezik meg.
·         Emberi passzivitás miatt a kezdeményezések abbamaradnak.
·         Előítéletesek az emberek.
·         Helyi emberek nem tehetik meg, hogy éttermi szolgáltatást igénybe vegyenek, ebben a helyi szokásoknak is szerepük van.
·         Nem befogadó a közösség.
·         A gyerekek nem folytatják a családi vállalkozásokat.
·         „Ingyen senki nem csinál semmit”
·         Az emberek mentalitása nem megfelelő.
·         A vallás a ’60-as évekig mindent meghatározott.
·         „Mindig ugyanazok az emberek vannak ott mindenhol.”
·         A kistérségben az emberek egészségi állapota Létavértesen a legrosszabb.
 
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS
·         Nincsenek olyan befektetések, amelyek munkalehetőséget biztosítanának a helyi lakosság számára.
·         A halastó tulajdonviszonya rendezetlen, ezért nem megoldott a kezelése, a halak kipusztultak, így nincs hol horgászni.
·         A Piremon lovas tanya kihasználatlan.
·         Nem támogatják a helyi vállalkozókat, nem tőlük vásárolnak, nem ők kapják a helyi megbízásokat.
·         Tönkrement a piac, nem tudják hová eladni a helyiek a megtermelt áruikat.
·         Kihasználatlanok az épületek (pl: gyár).
·         A képzett diplomások nem tudnak elhelyezkedni.
·         Sok vállalkozó telephelye nem a településre van bejegyezve, így nem ide fizetik az adót.
·         A mezőgazdaságon kívül más iparág nem fejlődik.
·         A település terjeszkedése, fejlesztése nem jó irányba halad. Az új területek belvíz veszélyesek. 
·         A multi cégeket nem engedik be a településre a helyi vállalkozók.
·         Beruházások feleslegesek, a jövőben nem lesz, aki igénybe vegye a szolgáltatásokat.
·         A tó természetvédelmi terület, ezért nem tudnak vele mit tenni.
·         Projektek megvalósításához nincs önerő, az önkormányzat sem tud segíteni.
-->
Szerző: turoczi  2011.05.20. 17:16 Szólj hozzá!

Címkék: fórum felmérés közösségi 2011 közösségfejlesztés életfa létavértes

A bejegyzés trackback címe:

https://letahirek.blog.hu/api/trackback/id/tr172919633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.